Tranzakcióanalízis módszere

Tranzakcióanalízis módszere

Az önismereti munka alapfeltétele, megismerni a személyiség felépítését, működését.

Eric Berne (1910-1970) Tranzakcióanalízise alapján. A kommunikáció során felmerülő problémák jobb megértését segíti elő a tranzakcióanalízis. A megértés az interperszonális kapcsolatok és a kommunikáció hasznos modellje. Olyan elemzési módszer, amely segítséget ad ahhoz, hogy meghatározzuk azt a pozíciót, amelyből egy másik egyén kommunikál vagy kapcsolódók a kommunikációhoz, és így legyen módunkban eldönteni, hogyan reagáljunk.

A tranzakcióanalízis abból indul ki, hogy különböző "én-helyzetekből kommunikálunk". Ez a három én-helyzet a Szülő, a Felnőtt és a Gyermek, ezek együttesen jelentik a személyiségünket összetevő részeket, s egész életünk során befolyásolja viselkedésünket.

Életünk során, minden szakaszban elraktározzuk - Szülő, Felnőtt és Gyermek - élettapasztalatainkat. A legmaradandóbbak többnyire életünk korai fejlődési szakaszában jelentkeznek vagy életünk valamely fontos eseménye során. Ezeket az agy tárolja, és személyiségünk részévé válnak.

Amikor életünk során már megtapasztalt inger hatása alá kerülünk, ezek az emlékek időről-időre felbukkannak. Ekkor asszociálunk az átélt, rögzített szituációra és agyunk azoknak megfelelően reagál, vagyis tudat alatt felelevenítődik a régi emlék.

Senki sem cselekszik vagy létezik állandóan ugyanabban a szerepben vagy helyzetben. Joggal játszhatjuk a három szerep bármelyikét, ha a körülmények megkívánják, általában azonban az a leghelyesebb, ha a Felnőtt szerepet alakítjuk.

- A kommunikáció kétirányú tranzakció és igen hasznos az emberek közötti kommunikálás elemzésében. Ha egy személy felnőtt módon beszél és felnőtt módon reagálnak rá, akkor a kommunikáció valószínűleg sikeres lesz. Hasonlóan sikeres a kommunikáció, ha az üzenetet küldő személy által megcélzott én-helyzetből érkezik a válasz. Az ilyen tranzakciókat kiegészítő, vagy nem keresztező tranzakcióknak nevezzük.

- Keresztezett tranzakcióról akkor van szó, ha a megcélzott én-helyzet nem az, amelyik válaszol.

Ha a kommunikációk kereszteződnek, akkor a tranzakció leáll, amíg a kiegészítő kommunikációját újra fel nem építi. A sikeres kommunikáció lehetősége viszont jelentősen romlik. A kommunikáció csak akkor kezdődhet újra, ha a tranzakciók újra rendeződnek és kiegészítőkké válnak.

Mindenkinek módjában áll autonóm módon (önállóan, függetlenül) élni. Ehhez ki kell lépni a múlt fogságából. Ez egy tanulási folyamat eredménye, mely során átdolgozzuk a múlt hatásait, felkészülünk arra, felelősséggel kapcsolódjunk be a jelenben zajló eseményekbe, és kreatívan tervezzük meg a jövőt.

TA filozófiai feltevései:

1, Az emberek eredendően lelkileg egészségesek, rendben vannak. Minden ember „Okénak” születik. A született „hercegnők és hercegek” neveltetésük során változnak „békává”.

2, Mindenkiben megvan a gondolkodásra való képesség, kivéve a született értelmi  fogyatékosokat, vagyis érti, hogy mi történik vele, mi áll a nehézségek hátterében.

3, Mindenki felelős saját döntéseiért és életéért.

4, Az emberek képesek a változásra.

Saját erőforrásokkal, képességekkel kapcsolatba kell lépni! Feltétele:

1, Tudatosság: képesség arra, hogy értelmezés nélkül építsünk a tiszta érzéki benyomásokra. Fenntartások nélkül ismerjük meg belső világunkat. Nyitottan figyeljünk másokra is. Tudjuk, hol vagyunk, mit csinálunk, mit érzünk.

2, Spontaneitás: képesség arra, hogy amikor cselekszünk, reagálunk, szabadon válasszuk meg énállapotunkat, azaz az érzések, gondolatok, viselkedésmódok teljes tárházából meríthessünk, és vállaljunk felelősséget választásainkért. Vegyük kézbe sorsunkat.

3, Intimitás: képesség az igények és érzések őszinte átélésére és nyílt kifejezésére. Együtt lenni a másikkal a jelenben.

Az autonómia hiányának okaihoz az énállapotok problematikussága felől közelítünk:

állapotok határ menti összecsúszása,

a Felnőtt én állapot szennyezettsége( kontaminációja),

a határok merevsége, váltás nehézségei,

egyes állapotok túl- ill. alulműködése, sérülése,

egyes állapotok teljes kizárása.

Amikor ilyen zavarok lépnek fel egy személyben, negatív életpozíciót vesz fel és az a kapcsolataiban is megjelenik. Mivel nem rendelkezik saját energiájának 100%-ával, játszmázni kezd. Kielégítetlen érzelmi szükségletek miatt másoktól szereznek „zsetonokat”. De ezek hamis nyereségek, és nem helyettesítik hosszútávon az igazi intimitást. Az egészséges belső gyermeknek rengeteg pozitív sztrókra (simogatás, elismerés), odafigyelésre, elfogadottságra, bizalomra, odatartozásra van szüksége. Ha ezt nem kapta meg gyermekként, vagy nem helyesen kapta meg, a sérüléseket tovább hordozza a személy felnőttként is. Az energiát negatív sztrókok árán kapja meg. Ehhez leginkább a játszmákat használja. Ez még mindig elviselhetőbb, mint a közöny, érdektelenség, elhanyagoltság. A legsúlyosabb rombolást a személyiségben a negatív, leértékelő üzenetek okozzák. Pl.: „buta vagy, csúnya vagy, rossz vagy, beteg vagy”. Ezek olyan erős fájdalmat okoznak gyermekkorban, hogy egy életre megjegyzi a gyermek. Tiltások, szabályok, hiedelmek, parancsok készlete él bennünk. Az alárendelt gyermeki rész engedelmeskedik bennünk, hogy gyermekként igazi szüleinknek, felnőttként pedig saját szülői állapotunknak a kedvében járjunk. Így megvédjük magunkat bizonyos „fenyegető következményektől”.

A játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.

Az autonómiát korlátozó blokkok oldásával kell foglalkozni.

Ezek többnyire már korai gyermekkorban programozódnak be. A korlátok elhárításához a szülői üzenetek és korai döntések tartalmának megértésével lehet közelebb jutni. Az ÚJRADÖNTÉS valójában önkorlátozó korai döntések felváltása. Új engedélyek adása szükséges, amik oldják a szorongást és kreatív erőket szabadítanak fel.

A játszmák megelőzése:

- Kérjük, amire szükségünk van, amire vágyunk.

- Ha valaki kér tőlünk valamit, tegyük egyértelművé, hogy kérését teljesítjük vagy sem.

- Ha kapunk valamilyen bennünket pozitívan vagy negatívan érintő dolgot, ne csak tetszésünket és örömünket fejezzük ki, hanem megfelelő formában adjunk hangot nemtetszésünknek is.

- Mondjuk azt, amit valóban mondani akarunk.

- Ne titkoljuk el se magunk, se mások előtt, amit érzünk.

A Sorskönyv

A sorskönyv (továbbiakban Sk.) belső, nem tudatos forgatókönyv az Élethez. 3-6 évesen írtuk, melyben elhatároztuk hogyan fogunk élni és meghalni. A történetnek vannak hősei, hősnői, fő témája és másodlagos bonyodalmai. Körülírható kezdettel, tetőponttal és befejezéssel, vagyis meghatározott, eltervezett végkifejlet felé halad. A tudattalanban hordjuk, belső szülői hipnózis formájában. Mindenki determinált, aki sk hatás alatt van. Képekké, parancsokká, tiltásokká állnak össze a programok. Nem azonos a valóban vállalt sorssal.

Ami alapján írtuk: - démoni szülői programozás, gyötrő késztetések, konstruktív, építő szülői programozás, külső erők (baleset, háború) saját önálló törekvések, döntések.

A sorskönyvi program beteljesülésre törekszik, csattanóra. Úgy tervezik, hogy kitartson élethosszig. A gyermek felnőttje írja, a „kisprofesszor”.

Az agy fél a stuktúrálatlan időtől, ezért készíti a Sk-t. Érzelmi ingerekre van szüksége, sztrókokra. A tudatnak az számít, hogy megéljük az élményt. Akár belül is, meditálva, akkor nem kell kívül elszenvedni.

Születéskor a szülőben meg van az elvárás, hogy milyen legyen az ő gyermeke. Ehhez ad engedélyeket, tiltásokat. Az azonos nemű szülő a mintaadó, ellentétes nemű a szabályozókat, utasításokat adja. A sérült szülő sérült programot ad. „Legyen sorstársam!”

A gyermeket így képzik ki a játszmákra. Ő már tudja, hogy csak úgy kap szeretetet, figyelmet, ha teljesíti az elvárásokat. A szülőkben lehet ellentétes elvárás a gyerekkel szemben. Ez komoly feszültségekhez vezet, mert mindkettőnek meg akar felelni. A szülő a saját kiéletlen vágyait a gyermekben akarja megélni. A Gy. legfőbb feladata, hogy strukturálja a Sz. idejét. Hogy a Sz hogyan szeretné ezt, azt érzi a Gy. Attól sérül, hogy beszűkül, túlreagál. Nem engedi a Sz. kiélni pl. a rombolásvágyát (1,5 évesen). Elfojtások, nyomás, szorongás, fájdalom a következménye. Az élmény megy az „árnyékba”. Megteremtődik a gyermeki részben a szülő „démoni” része. Ettől félünk a legjobban. A jelenbeli, felnőtt, életben egy múltbéli esemény traumatikus energiái mozdulnak meg, pl.: düh, harag, félelem. Mert a „démon” ellennyom, védekezik, szabadulni akar az érzéstől. Ezt a részt kell megérteni, átértékelni! „Ő egy jelenség bennem, nem én vagyok!”

A tiltások szabályokhoz ragaszkodnak. Nem ad szabad választást. Irracionális terhek.

Beépült Sz- i rész meg akart kímélni, pl. nem akarta a Sz., kínos helyzetbe kerüljön a Gy.

Ezért letilt a kapcsolatokról.

(belső Sz. terápia : „Én már felnőttem, nem kell vigyáznod rám!”)

Ahol a Sz.-nek traumája van, ösztönösen letilt. Megvonja a lehetőséget. Amire vágyunk, de még sem tesszük, arra nincs engedélyünk. Minden, amire lehetőséget kapunk, képességünk, tehetségünk van hozzá, van rá engedélyünk.

A Gy. az ellenkező nemű szülőért tesz meg mindent. Felhívás tőle jön. A szabályok, fortélyok az azonos neműtől.

Minden gyermek felhasznál egy archaikus történetet, mesét a forgatókönyvhöz, és kiválasztja a követni kívánt mitikus hőst.

Szellemi másnaposság, önbüntetés

Sorskönyvi tiltással, ellentétesen cselekszel. Ahogy sikerül meglépni, látványosan visszazuhansz. Lázadó: síró gyermeki rész.

Megvalósító: felnőtt rész, szakértelem

Megengedő: jóságos szülői rész

Tiltó, büntető: kritikus szülői rész

Feloldás: A fejlődés, változás visszaesésekkel jár.  Tudatosan a F. én vegye át az irányítást. Értsd a dolgokat. Idővel elmúlnak a büntető jelek.

Annál nagyobb a büntetés, minél nagyobb a tiltás. A belső Sz. én ilyenkor magára hagy, ellenséges. Provokál, kockára teszi a szabályokat. Mindent felülíró szabálya van. Mintha a tudatban maga lenne az élet, Isten. Amilyen a szülő tudatalattija és a hozzám nem tudatos viszonya, olyan az én istenképem. A tudatalatti számára: Sors=Isten=Élet

Megvilágosodáskor lebontjuk a belső univerzumot, átalakítjuk a belső hiedelemrendszert.

A belső szülő terápiában az idő múlását kell megmutatni.

A sorskönyv kialakulása

Korai hatások alapján

- születés (várt, nem várt, spontán, császár)

- szoptatás (gyerek igényeinek figyelembevétele, feltételek)- bizalom sérülése

- biliztetés (produktum minősítése) – akarat sérülése

Én-érzés kialakulása

- herceg, hercegnő: megelégedett oké állapot

- béka: nem oké állapot. A világ nem jó, kemény. Nem érek semmit.

- feltételes herceg: ha teljesítesz oké vagy, ha nem béka.

Életpozíciók

- én oké- te oké: egészséges személyiség, sikeres

- én oké- te nem oké: hibakereső, gúnyolódó, lenéző, felsőrendűség, arrogáns, paranoid

               „Szépséghiba „ játszma

- én nem oké - te oké: önlealacsonyító, depressziós, függőségek, hízeleg a szeretetért, szegény én, mártír, Bárcsak…, Kellett volna…, Én nem számítok, csak a gyereknek legyen jó, melankolikus, öngyilkosok, magukat szerencsejátékosnak nevező vesztesek, menekül az élet elől

- én nem oké- te nem oké: feleslegesség érzés, depresszió, öngyilkos hajlam, a világban csak a rosszat látja, nincs értelme semminek, minden menthetetlen, belső engedély a megőrülésre, skizoid, „haljunk meg együtt”

A bizonytalan, instabil személyiségek váltogatják a pozíciójukat. Hiányzik belőlük a meggyőződés.

Sorskönyvi típusok:

Vesztes = béka: minden hercegségre törekvési vágy le van tiltva, de attól még lehet boldog. Középszerűség. Letöri egóját a szülő. „Mit képzelsz te?”

Nyertes = herceg, hercegnő:  Lehet boldog herceg, de inkább boldogtalan legyen, mint boldog béka.

- Nem nyertes: Nem a győzelemért munkálkodik, hanem hogy egyensúlyban maradjon. Ideális csapattag, derék alkalmazott, hű szolga. Nem konfrontálódik, béke angyalok.

Ir. szülőből induló parancsok során jut el a végkifejletig, azonos nemű Sz.

- Nyertes: Teljesíti a világgal és önmagával kötött szerződést. Végigviszi dolgait. Tudja a következő lépést még az összeomlás után is. Nem pánikol, ő tűzi ki céljait. Sikerorientált és kudarckerülő.

Nyereségét gondoskodó szülőből induló ellentétes sorskönyvi szlogen adja: „Lám mégis…”.

A hozzáállását igazítja a pillanatnyi helyzethez.

- Vesztes: Nem éri el céljait, mindenét elveszti. Ha sikeres lehetne az utolsó pillanatban történik vele valami baj, minden különösebb ok nélkül. Soha nem tudja a következő lépést, pánikol és szorong.

Őrült gyermeki provokációi és mesterkedései letérítik az útról, majd önpusztító démonjának karmaiba kerül. „Úgy is úgy végzed mint apád!”.

Ha nyer, fél hogy elveszíti és szorong (újgazdagok, lottó5-ös). Erőn felül függ a külső dolgoktól. A körülményeit akarja megfelelőnek igazítani.

Cél a sorskönyv részleteinek feltárása.

SK. Apparátus:

-         életterv iránya / nyereség, átkok, sk.típus ,életpozíció

-         szülői üzenetek/ gátló parancsok, engedélyek, előírások, programok, trikó felíratok

-         játszmák/ üldöző, áldozat, megmentő pozíciók

A személy magatartásbeli megfigyelésén túl, fontos az élettörténet kikérdezése, kedvenc mesefigurák jellemzése, tervei elmondatása.

A feltárás egy hosszabb folyamat, és mindenféleképpen kell egy külső vezető, vagy csoport, aki segít ebben. Tesztek, gyakorlatok, meditációk felhasználásával megismerhető a forgatókönyv. Majd a következő lépés az Újradöntés, amely felszabadít a determináltság alól.