2019. december 3., kedd

Belső Gyermek tréning




Tudatos Önismeret - Lélektükör Önismereti Műhely

Találd meg ÖNMAGAD!
Belső Gyermek tréning
2020.01.11-től


Ha feszegetnek, blokkolják kiteljesedésed olyan témák, mint:
  •         felhőtlen intimitás megélése
  •         emberi kapcsolatok kellemes működtetése
  •         kreatív, hatékony alkotó teremtés megvalósítása
  •      gondolatok és érzelmek tudatos irányítása
  •         öröm, boldogság, harmónia megélése
  •          szülői minták újragondolása
  •          szülői szerepek tudatos megélése
  •          spirituális középpont megtalálása


dolgod van Belső Gyermeki részeddel! Találd meg Szabad Önmagad!



A tudatos önismeret azt is jelenti, hogy folyamatos fejlődésben vagyunk. Új ismeretekkel, megtapasztalásokkal, átdolgozásokkal bővítjük értelmi, Tudatos részünk. Tudatossági szintünk, csak akkor tud emelkedni, ha „megdolgozzuk” a múltunk! Lehet, hogy ez, jelen személyiségünk megtapasztalásai, mintái, programjai, vagy személyes és családi klánunk karma terheltségeinek blokkjai.

Belső gyermeknek azt a bennünk lakozó erőt nevezzük, amely tapasztalatokat gyűjt és értelmet keres az életben, ugyanakkor belső hajtóerőként működik, s képessé tesz minket a boldogságra. Csakhogy gyakran nem tudja optimálisan kifejteni hatását. Ilyenkor azt mondjuk: a belső gyermek sérült. Lakozik bennünk egy másik elemi erő: a belső felnőtt, aki egy bizonyos irányba tereli energiáinkat. Segít a tájékozódásban, előítélet mentes és objektív. A belső szülő számtalan parancsával ugyanakkor megzabolázza a bennünk élő gyermeket is.
Egy felnőtt ember csak akkor képes autonóm módon (önállóan, függetlenül) bekapcsolódni a jelenbe és felelősséget vállalva élni, ha személyiségében harmonikusan működnek én-állapotai. A felnőttkori lelki zavarok a legtöbb esetben gyermekkori sérülésekre vezethetők vissza, amely adódhat traumából, programozottságból, minta hiányból stb.
Az átdolgozási folyamat alatt, miközben teljesen új perspektívából nézel rá személyiségedre és történetedre, fokozatosan harmóniába kerülsz magaddal!

v  A tréningen, 6 nap x 6 órában dolgozunk a személyiség fejlődési szakaszai- fogantatásától a felnőttkori megtapasztalásaival, hiányosságaival, sérüléseivel- újra programozásával, oldásával.

v  Új elméleti anyagok (integrál szemléletmódban), gyakorlatok, házi feladatok.

v  Nem csak elméleti szinten dolgozunk, hanem páros, és csoportos gyakorlatok is lesznek.

v  Az oldások- relaxációk, immaginációk- a helyszínen található, hammockban ringva, lebegve történnek!

A tanfolyam kínálja:

- Egy mélyebb szintű önismeret, a belső folyamatok feltérképezésével.

- Összefüggések keresése gyermekkori megtapasztalások és felnőttkori viselkedések között.

 -  A személyiség működésének pszichológiai megismerése = Értelmezés
- A gyermekkori sebek gyógyítása = Átértékelés
- Új működési módok megtanulása, gyakorlása.
-  Tranzakciós elemek megismerése
Feltételek:
- Megfelelő, minimális önismeret

- Stabil személyiség (pszichiátriai kórisme, kezelés kizáró tényező!)

- Motiváltság

- Egyéb, (pszicho)terápiában való részvétel esetén, egyeztetés és egyéni elbírálás!
- Tudatos felelősségvállalás a saját belső gyermekért!

Keretek:
 - Ez egy min. 6 alkalmas csoportos összejövetel.( Nyitott az alkalmak mennyisége, +1nap)
- Alkalmankénti részvétel nem lehetséges. Tehát, mind a 6 alkalmon a részvételt vállalod. A 2. hiányzás után, a tanfolyamot nem lehet folytatni, csak a következő csoporthoz lehet majd újra csatlakozni!
- A tájékoztatóban leírt feltételeket tudomásul veszed!
- A csoport-terápiára vonatkozó szerződést vállalod. /titoktartás, empátia, őszinteség, szuicid  tiltás ,problémád esetén annak tisztázását a vezetővel/
- Nem fogyasztasz drogot vagy alkoholt az ülések alatt.
- Ezen idő alatt, ha más terápián, vagy tanfolyamon is részt kívánsz venni, azt feltétlenül jelezd!
- Vállalod és elfogadod az anyagi feltételeket is.
- Ha nincs még nálam kitöltött adatlapod, vagy van változtatni valód benne, kérlek, küldd át!

Amit te vállalsz:
-          Tudomásul veszed a fenti kereteket!
-          A változtatás és fejlődés szándékával végzed a tanfolyamot!
-          A menetközben felmerülő problémákkal, felismerésekkel szembe nézel, és nem menekülsz el!
-          Amennyiben a végén a vezető úgy ítéli meg, hogy esetleg további feldolgozási munkára van szükséged, azt vállalod. (vagy legalább elgondolkozol rajta!)

Időpontok:
0.      alkalom: Előkészítő házifeladat
1.      2020.01.11.  12:00-18:00
2.      2020.01.25.  12:00-18:00
3.      2020.02.08.  12:00-18:00
4.      2020.02.22.  12:00-18.00
5.      2020.03.07.  12:00-18:00
6.      2020.03.21.  12:00-18:00

Jelentkezési határidő: 2020.01.05.

Min. 5 fő
Max. 10 fő

ŰrlapJelentkezem!

Mennyibe kerül?
·         6x 12000.- Ft.
 Előleg, hely foglalása :                          10000.-Ft.
 Első részlet ( Első alkalom):                  31000.- Ft.
 Második részlet: ( Harmadik alkalom): 31000.- Ft.

·         KEDVEZMÉNY!
Egyösszegben ( Dec. 20-ig):   66000.-Ft

Tréninget vezető: Tóthné Bocsi Szilvia
tel.:06-30/851-0853
email: info@lelektukormuhely.hu
web: http://lelektukormuhely.hu



Belső gyermek tréning- Tematika




Ez egy intenzív önismereti munka, 12 héten keresztül, mivel nem csak a tréning napokon dolgozunk magunkon, hanem a köztes időszakokban is. Valójában, ezzel csak elkezdődik egy mélyebb szintű öngyógyítás, amit a jövőben lehet még bőven fejleszteni. A tréningen megtanulható eszközökkel, technikákkal, önmagad terapeutájává válhatsz!

A szülői szerepkörben is nagy segítséget adhatnak ezen információk: Tudatos szülőség.

  •         Az új elméleti információk segítségével fejlesztjük tudatos önismeretünket.

  •          Sajátélményű, egyéni és társas- csoportos gyakorlatokkal fejlesztjük kapcsolati készségünket, kommunikációnkat.

  •          Működési módunkat, reakcióinkat, szerep motivációinkat megismerhetjük az integrál szemléletmód elsajátításával.

  •   Feltérképezzük az érzelmek és gondolatok mögötti hiedelmeink, sémáink egy részét.
Tematika (Tervezet, amelytől eltérhetünk a gyakorlatban! Ez, a csoporttagok terheltségétől  is függ!)0.   alkalom- Otthoni előkészítő gyakorlatok, adatgyűjtés
  1. alkalom
              - Bemutatkozó kör, bemelegítés
              - Tematika ismertetése, Csoportszabályok tisztázása
              - Hogyan épül fel személyiségünk? Mi is az a Belső gyermeki rész?
              - Ismerkedés Belső gyermekünkkel, vezetett immaginációban.
              - Fogantatás, magzatikor és születési körülmények megbeszélése. (ősmátrix)
              - Ismerkedés a hammock-al! Lazító és önbizalom erősítő gyakorlatok. Relaxáció- testtudatosság.
              - Magzatikor és születés élmény, vezetett immaginációban.
              - Összegzés, visszajelzés.
              - Házi megbeszélése.

2. alkalom
              - Megbeszélő kör.
              - Kognitív modell ismertetése. Hogyan tudjuk „nyakon csípni”, negatív automata gondolatainkat?
              - Szülői minták szerepe. A bennünk élő anyával és apával való kapcsolat.
              - Csecsemőkor sajátosságai, traumái- megbeszélő kör. (bizalom, táplálkozás,..)
              - Teszt kiértékelése. Új program, parancs.
              - Csecsemőkor- vezetett immaginációban.
              - Helyreállító gyakorlatok megbeszélése.
              - Összegzés, visszajelzés.
              - Házi megbeszélése.

3. alkalom
             - M
egbeszélő kör.
             - Határtartás fontossága, asszertív kommunikációs modell ismertetése.
             - Odatartozás joga- Hellingeri állításról.
             - Kisdedkor sajátosságai, traumái- megbeszélő kör. ( akaraterő, megtartás-elengedés, autonómia..)
             - Teszt kiértékelése. Új program, parancs.
              - Kisdedkor- vezetett immaginációban.
              - Helyreállító gyakorlatok megbeszélése.
              - Összegzés, visszajelzés.
              - Házi megbeszélése.

4. alkalom
             - Megbeszélő kör.
             - Férfi-női szerepek.
             - Óvodáskor sajátosságai, traumái- megbeszélő kör. (ödipális konfliktus, érzelmek, kezdeményezés..)         
              - Teszt kiértékelése. Új program, parancs.
              - Óvodáskor- vezetett immaginációban.
              - Helyreállító gyakorlatok megbeszélése.
              - Összegzés, visszajelzés.
              - Házi megbeszélése.
5. alkalom
             - Megbeszélő kör.
             - Családi és társadalmi szerepek. Autoriter kapcsolatok kezelése.
             -  Iskoláskor
sajátosságai, traumái- megbeszélő kör. (teljesítmény, alkalmasság, szabályok,,..)
              - Teszt kiértékelése. Új program, parancs.
              - Iskoláskor- vezetett immaginációban.
              - Helyreállító gyakorlatok megbeszélése.
              - Összegzés, visszajelzés.
              - Házi megbeszélése.
6. alkalom
           - Identitás, intimitás, párkapcsolatok témái.
           - Serdülőkor
sajátosságai, traumái- megbeszélő kör. ( nemi identitás, levállás szülőkről, jövő-terv,..)
           - Teszt kiértékelése. Új program, parancs.
           -  Serdülőkor- vezetett immaginációban.
           - Helyreállító gyakorlatok megbeszélése.
           - Integrálás- gyermeki részek összeolvasztása- vezetett immaginációban.
           - Összegzés, visszajelzés.

A folyamat alatt, zárt csoportban dolgozunk. – csop. titoktartás, bizalom
Zárt FB. csoportban tudunk egymással beszélgetni, kérdéseket feltenni.

Ha ezzel a tréninggel megajándékozod magad, FELSZABADÍTOD BELSŐ GYERMEKED!

A bennünk élő gyermek jellemzői

  1. Őbenne lakoznak az érzelmeink – sebezhető gyermek (a szeretet)
  2. Játékos, szórakozni szeret – vidám gyermek
  3. A világegyetem mágikus erejére van ráhangolódva, szereti a varázslatokat – mágikus gyermek
  4. Szavahihető, az igazságot látja meg, át tud törni a felnőttek felszínes hamisságán – bölcs gyermek
  5. Kreatív, ötletgazda, nem fél kipróbálni új dolgokat, a cselekvés öröméért teszi – teremtő gyermek

Miért kell felvenni vele a kapcsolatot?

-          a kapcsolatteremtéshez nélkülözhetetlen
-          ő áll legközelebb a szellemi léthez, ezért a saját lelki esszenciánkhoz, lényegünkhöz rajta keresztül vezet az út
-          alkotó erőnket rajta keresztül szabadíthatjuk fel
-          az igazi intimitást, a legmélyebb szeretetet ő képes megélni,

Kattints ide!:








2019. november 3., vasárnap

Digitális trollkodás



Digitális trollkodás
avagy
Milyen ember az Online- Troll?



A mai internetes világban, született egy új típusú, online viselkedési mód, a trollkodás. De, mi is ez? És mi a baj vele?

Kommentelgetni mindenki szokott, aki használja azokat az online felületeket, ahol lehet hozzászólni különböző posztokhoz, képekhez, videókhoz. A közösségi oldalak, pontosan ezzel a céllal születtek. Céljuk, hogy információkat osszunk meg egymással. Különböző hozzáállású, attitűdű felhasználók léteznek.
 * Vannak, akik csak tényleg egy gyors infó cserére használják a netet, és nem töltenek több időt ebben a digitális valóságban, mint amennyit feltétlenül szükséges. (Most csak a privát netezésről van szó!)
Mert, ugye mára már tudjuk, milyen veszélyei és negatív következményei is vannak az online-függőségnek…

* Vannak, akik hiányos, vagy sérült önértékelésüket szeretnék itt gyógyítgatni. Ők a Like-Vadászok. Akik nem győzik tartani a versenyt, a legújabb posztokkal. Szinte mindenről posztolnak már, ( mit főztem, hol jártam, mit vettem, stb.).  Hetente váltogatják profil képüket, hatalmas követő táborral rendelkeznek, és folyamatosan online vannak.



Mivel többnyire eltér a valós életük, a felturbózott, agyon photoshoppolt digitális önképüktől, mikor visszalépnek az offline valóságukba, még csalódottabbak, és lejjebb és lejjebb kerül önértékelésük. Frusztráltak, depressziósak lesznek. Rejtett nárcizmusuk, kisebbrendűségi komplexusuk nem gyógyult semmit. A kompenzáció, általában nem lesz sikeres! Vagy, tovább hazudnak maguknak, ahelyett, hogy valós értékekkel növelnék önbecsülésüket!
Videó:
https://www.youtube.com/watch?time_continue=155&v=QxVZYiJKl1Y

* Na, és itt vannak a Trollok!!!
Kik is a trollok, a wikipédia szerint:
„A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét. A trollkodás idővel a kevésbé agresszív, inkább viccesebb gúnyolódást, élcelődést jelentő tevékenység jelzőjévé is vált.
Az internetes szlengben használt változat a trolling vagy trawling nevű horgászati technikából, amely során a horgász elhúzza a csalit a halak orra előtt, ahogy az internetes troll is teszi egy provokatív megjegyzéssel.”

A szólás-, illetve véleménynyilvánítási szabadság határainak vannak keretei! Mindenkinek joga van a saját véleményéhez. A HOGYAN, a nem mindegy, és a motiváció!

Többféle troll típus létezik. Vannak súlyos esetek, és vannak enyhébb típusok is.

A provokáló, durva, trágár, minősítő, gúnyolódó, kötözködő, szexista hozzászólások, többnyire álnéven, hamis profillal rendelkező személyek engedik meg maguknak. Mivel, azt hiszik, így védve vannak minden következménytől.
„Egyes tanulmányok rámutatnak, hogy a trollkodás hátterében egyaránt tetten érhetők biológiai, illetve pszichés eredetű hajlamosító tényezők, köztük a súlyos személyiségzavar, a pszichopátia, vagy bizonyos abnormális viselkedési formák, mint amilyen az elfojtott narcizmus, a szexuális aberráció vagy akár a szadizmus, és természetesen bizonyos elmekórtani szimptómák is.” origo.hu/tudomány

Az Online- Troll célja sokféle lehet, azonban a rosszindulat, a

bántó, megalázó viselkedés jellemzi minden cselekedetét!

Lehet, hogy csak unatkozik, vagy a feszültségét vezeti le. Valószínűleg, bele sem gondol, vagy egyáltalán nem érdekli, hogy akinek ír, arra ez milyen hatással van.
 Fiataloknál már vannak konkrét patológiás esetek, sőt öngyilkosságok is, akik online trollkodás áldozatai lettek!
Ajánlott film, a témában: Az internetes zaklató- https://www.youtube.com/watch?v=9hEQCvmOKSA
„Az angol fiatalok 69% -a tapasztalt már valamilyen formában internetes zaklatást. A legsúlyosabb estetek a webcam hackek, amikor öngyilkosságba hajszolják az áldozatot. A tizenéves lányt, Casey Jacobsot is egy névtelen kíber-fanatikus zsarolja. A tinédzser a fenyegetések legrosszabbikát éli meg, amikor az illető betör a számítógépébe, és közvetlenül félemlíti meg. Azzal zsarolja, ha nem teljesíti a kívánságát, akkor a privát képeit felteszi az internetre. A történetet valós esetek ihlették.”

HA VAN GYERMEKED, FIGYELJ AZ ONLINE-ÉLETÉRE! BESZÉLGESS VELE ERRŐL!

Ha egy sérült Like-Vadász típust talál meg egy keményebb Online-Troll, annak komoly következményei is lehetnek! A kamaszok, akik egyébként is identitás krízisben vannak, különösen veszélyzónába sorolhatók!

Összefoglalva: Az Online-Troll imád játszmázni! Figyelemre, és hatalomra éhes (üldöző/megfélemlítő karakter). Személyisége sérülésétől függ, milyen fokú játszmát játszik.

Játszmalépések:
H + GyP –> V + Á + Sz + Ny
 A játszma azzal indul, hogy az indító fél kiveti a Horgot (H) és az beleakad a másik fél egy Gyenge Pontjába (GyP). Ha nem akad bele, legyen a Horog bármilyen rafinált, nem lesz belőle játszma. A másik fél erre Válaszol (V), mégpedig úgy, hogy ráharap a csalira, anélkül hogy észrevenné a Horgot. Erre jön az első fél következő lépése, az Átváltás (Á): a drámaháromszög valamelyik oldala mentén elmozdulva hirtelen szerepet vált. Amikor a másik fél ezzel Szembesül (Sz), áll, mint szamár a hegyen, és az egészből nem ért semmit: nem tudja, hogy történhetett ez meg vele (már megint, életében sokadszor). Ezen a ponton mindkét fél besöpri a maga Nyereségét, ami nem más, mint az életpozíció, illetve a sorskönyv megerősítése: „Lám, tényleg igaz, hogy...”
Bővebben:

Megoldás:
- Dolgozz tudatosan a még fel nem térképezett gyenge-pontjaidon! Önismereti munka! Az önbecsülésed a legfontosabb, és a megfelelő értékrend megtalálása!
- Ne vegyél senkitől jövő kommunikációt halálosan komolyan! Főleg a trollokét! Próbáld humorral kezelni őket!

2019. május 11., szombat

Családból fakadó erő


Családból fakadó erő - avagy, szülői mintáink hatása életünkre
(önismereti feladatokkal)

Életünket, a fogantatás pillanatában, egy konkrét feladatkörrel indítjuk.
Ettől a feladattól függ, hogy:
- Milyen nemet választunk. Nők vagy férfiak leszünk?
- Milyen országban, társadalomban születünk meg.
- Milyen családot, szülőt választunk.
- Lesznek-e testvéreink, és mi velük a dolgunk.
- Milyen lesz a munkánk, hivatásunk.
- Milyen lesz a párkapcsolatunk.
- Lesznek-e gyermekeink.
- Milyen lesz a Sorsunk.
SEMMI NEM TÖRTÉNIK VÉLETLENÜL!
Szabad akarat? Egy bizonyos X %-ban, biztosan determinált életutunk! De, szerintem, csak a fő fordulópontokban! Szabad akaratunk, csak a döntési kereszteződések előtt van!  Hogy hogyan hozzuk meg döntéseinket, attól függ, személyiségünk milyen fejlettségi fokon van éppen. Ezt nagyrészben, tudatos önismereti munkával fejleszthetjük.
Azt gondolom, és az a tapasztalatom, senki nem indul Tabula rasa-val (tiszta lappal)!
  •      Egyrészt, hozzuk a spirituális, karmikus tapasztalatokat és feladatokat.
     Ehhez persze, el kell hinnünk, hogy nem csupán 70-80 évre szerződött, hús-test vagyunk, egy fogyasztói társadalomra épített „robot” személyiség!
    Aki, egy kicsit is nyitott szemmel, és igazán kíváncsian, érdeklődő, és kutakodó figyelemmel szemléli a mai 21. századi, nagyon „fejlett” társadalmunkat, az már felfigyel a kvantumfizikai tudósok új felfedezéseire, és az ősi tanokra, amik biztos választ még nem tudnak adni, de azt már tényként közlik, hogy ennél a háromdimenziós, racionális valóságnál, jóval többről szól létezésünk lényege!
  •        Másrészt, hatnak ránk családunkban megélt tapasztalatok. Sőt, a traszgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül.

  •     Harmadrészt, genetikai mintázatunkat a szüleinktől kapjuk, ahogyan ők is a szüleiktől örökölték meg azt. Külsőleg emiatt hasonlítunk a legközelebbi családtagjainkra, és öröklött szokásokat, betegségeket is tőlük „kapjuk”.

Most vizsgáljuk meg azokat a mintákat, amiket szüleinktől kaptunk!
A szülői minták meghatározzák életünk alakulását. Sok esetben észre sem vesszük, hogy úgy viselkedünk, mint a szüleink. Természetesen nemcsak a szülők nevelnek bennünket, formál a környezetünk is, de az életünk meghatározó viselkedési formáit a szülőktől hozzuk. A kisgyermek számára eleinte szülei jelentik a többi embert, ők azok, akiket érzelmi kötődése miatt is mintának tekint. Mindemellett természetesen a szülők nagy hatással vannak arra is, hogy gyermeküket milyen fizikai ingerek érik, azon keresztül, hogy például mivel játszik, milyen környezetben van. Vagyis a szülő minden tekintetben minta gyermeke számára, de amiben ez mégis legszembetűnőbben látszik, az a gyermek viselkedése, az általa elsajátított szokások és szabályok rendszere. A gyermek számára a szülő nem csak az anyát és apát jelenti, hanem azt a mintát is, amiből a nemi szerepeket tanulja.  Azt, hogy miként viselkedik egy nő és miként viselkedik egy férfi általában, és hogyan viselkednek egymással. Az adott társadalmi szabályokat, ami segít a szocializációban, szintén az elsődleges nevelők modellezik, és tanítják  meg a gyermeknek. Mindez hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, és az identitás kialakulásához.
Életünket szüleinktől kaptuk. Megannyi látható és láthatatlan tapasztalatot adtak át nekünk, amelyeket sokszor tudattalanul követünk, vagy ismétlünk. E minták mögött életadó erő rejlik, ami segít megérteni kapcsolatainkat, testi-lelki nehézségeinket.

 Az asztráltesthez rendelhetjük a pszichonok rendszerét. A pszichon fizikai szemszögből nézve mágneses mező, melyet olyan rezgések alkotnak, amelyek az érzeteket tartalmazzák. Ez az energia típus tárolja a szülői mintákat is, mely fizikai testünk egyik alappilére.

                            
Hiszen édesapánktól kaptuk a férfi- mintákat, édesanyánktól a nőieket. Aki nem fogadja el az édesapját, az tulajdonképpen elutasítja a benne élő férfit, aki pedig az édesanyját, az a benne élő nőt.
Aki lebecsüli a szüleit, vagy elutasítja őket, az saját magát is lebecsüli, és saját magából is elutasít egy részt, aminek következményeit később viselnie kell. 

Azok a képességek, tulajdonságok, gondolatok, aminek az alapja a szülői minta:

Anya minta

Hold (anya, feleség) és Vénusz (nő) szerep
család, gondoskodás, érzelmek, bensőséges kapcsolatok, gyógyítás, megnyugtatás, célok megteremtője (mit?), kapcsolat az univerzummal, befogadás, képességek, tulajdonságok, rejtett értékek, intuíció,

Apa minta-
Nap (apa, férj)  és Mars (férfi) szerep
erő, cselekvés, vezetői képesség, autonómia, célok elérése (hogyan?), külvilági kapcsolatok, kezdeményezés, kiáradás, kreativitás, teremtés, autoriter/tekintély kapcsolatok

Vizsgáld meg szüleidtől kapott mintáid, (külön édesanyát, külön édesapát)!

·         Mit mutatott neked? Mit tanultál tőle?
·         Mi volt a legfontosabb üzenete, útravalója számodra?
·         Milyen volt hitrendszere?
·         Milyen játszmákat, hatalmi drámákat használt?
·         Mi az, amiben leginkább hasonlítasz hozzá? (Mint az apám, én is…)
·         Mi az, amiben leginkább különbözöl tőle?
·         Mi az amit, nem jól csinált? Mi volt a gyenge pontja?
·         Mi az, amiért hálás vagy neki?

Családállításokon, ami legelőször látszik az egyénen, hogy mennyi ereje van! Ha nincs egyensúlyban, az is szembetűnő, hogy melyik oldala gyengébb. Ilyenkor, egyértelmű, hogy anyai- vagy apai témával van még dolga. Ugyanis, ilyenkor az úgynevezett saját pszichon energiát nem birtokolja 100%-ban a személy, az valakinél máshol van!
A módszer, remek segítség arra, hogy megmutassa az elakadásokat, és azt, hogyan lehet feloldani a blokkokat.

Te hány %- ban birtoklod a szülői mintád pszichon energiáját???

2019. január 26., szombat

Félelem és reszketés a Világban

       Ahogy egy 20 éves pszichológus hallgató látja:         

                Félelem és reszketés a Világban 




                                                                                                                          Készítette:
Tóth Dorina
Pszichológus hallgató
Alapszint, I. évfolyam
Kolozsvár

                                                                                                                                              2018
                                                                                                              Babeș-Bolyai Tudományegyetem
                                                                                                  Pszichológia és Neveléstudományok Kar
  
A félelmet mindig is meg lehetett találni a világban, az emberekben, állatokban, növényekben egyaránt. Olyannyira erős érzelem, hogy egy ember egész életét megváltoztathatja, akár uralni is tudja. Ez az alapérzelem egy olyan mechanizmus, amely akkor jön létre, ha valamilyen külső inger, fájdalom vagy veszély, negatív hatással van ránk, fenyegeti életünk. Nem létezik olyan élőlény, ami ne félne valamitől, tehát igaz lehet az állítás, hogy a félelem az alapérzelmek közé sorolható (John B. Watson, Paul Ekman, Robert Plutchik).
Érdekes megjegyezni, hogy a félelem többnyire jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, persze előző tapasztalataink miatt is létrejöhet az érzés. Akár kondicionálás útján is kialakíthatunk különféle fóbiákat, rettegéseket, zsigeri reakciókat, ez az úgynevezett félelemkondicionálás (John B. Watson, 1920).
Charles Darwin egy rendkívül élénk és találó meghatározást írt egyik könyvében a félelem jellemzőiről, fizikai megnyilvánulásáról: „A félelmet gyakran csodálkozás előzi meg, és hasonló is hozzá, hiszen mindkettő a látás és a hallás azonnali aktivizálásához vezet. Mindkét esetben a szem és a száj is szélesre nyitott, a szemöldökök pedig megemelkednek. A rémült ember először szoborként áll, mozdulatlanul és lélegzetvisszafojtva, vagy ösztönösen leguggol, mintha a menekülési lehetőséget mérné fel. A szív gyorsan és erőteljesen ver, úgy, hogy nekiütődik a bordáknak… Azt, hogy a bőr sokkal inkább az erős félelem hatása alatt áll, azon a csodálatos módon látjuk, hogy a veríték azonnal kiválik belőle… A szőrszálak a bőrön egyenesen állnak, és a felületi izmok reszketnek. A szív zavart mozgásával együtt a levegővétel felgyorsul. A nyálmirigyek hiányosan működnek, a száj kiszárad, és gyakran tátott és elnémult.” tehát összegezve a jellegzetes fizikai jellemzőket, a félelem teljességgel leolvasható egy emberről (Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál, 1872).
Amikor váratlanul egy féleleminger lép fel, a félelem áldozata valószínűleg képes ugrani vagy gyorsan elfutni, ez a harcolj vagy menekülj reakció.
Az agy mediális temporális lebenyében található mandula formájú neuroncsoport, az amygdala felelős az érzelmekért, tehát a félelemért is. Különböző mérőeszközökkel bizonyítva (például CT, MRI, fMRI) jól látható, hogy bizonyos félelmet vagy szorongást generáló képek, videók bemutatására az alany amygdalája fokozott aktivitást mutat. Ezeket a félelem által generált válaszokat az agy frontális lebenyében található rostalis cingularis ellensúlyozni tudja, tehát kontroll alatt tartható. Az amygdala szerepének a félelemmel kapcsolatos ingerek feldolgozásában való szerepét megkérdőjelezték azon kutatások, amelyeket sérült személyekkel folytattak, akik még az amygdala hiányában is félelemmel reagáltak a félelmetes arcokra, helyzetekre.
A félelemnek két fajtáját különböztethetjük meg, a belső és külső félelemet. A belső félelem az, amikor saját tulajdonságainkat vagy cselekedeteinket negatív érzéssel társítjuk, ezáltal maga a tulajdonság is negatív lesz, például az alacsony önbecsülés okozta szorongásos félelem. A külső félelem egy rajtunk kívülálló, környezeti dolog negatív jellemzővel vagy tapasztalattal való felruházása, például a zárt helységektől való félelem. Szorosan kapcsolatban áll az aggódással, szorongással, rémülettel, pánikkal is a félelem, hiszen mindegyiket az alapérzelem indítja be vagy vezérli.
Az ijesztő élmények agyunkban maradhatnak akár rövid ideig is, de többnyire tudatalatt elraktározzuk őket az emlékeinkbe, így jönnek létre a rémálmok vagy a lidércnyomások. A fóbiák is hasonló módon jönnek létre, hiszen néha egy trauma megélésével kialakulhat egy fóbia, ami kezelés nélkül egy egész életen át kísértheti az embert. Sajnos az elkerülése ezeknek a már beprogramozottan ijesztő tárgyaknak vagy helyzeteknek a félelmi válaszok elraktározásával is jár, mert a fóbiások egyszerűen nem kerülnek elég gyakran kapcsolatba rettegett tárgyaikkal ahhoz, hogy félelmeik alaptalanságáról meggyőződhessenek és felülírhassák az agyukban lévő hiedelmeket.
Maga a fóbia egy indokolatlan, berögzült félelem, viszolygás valamitől, ami sokszor megmagyarázhatatlan magában a betegben is, mert szinte már ösztönösen fél a fóbiájának tárgyától. Három fő csoportra oszthatók a pszichológusok szerint.
A szociális fóbiák a társaságtól való félelmet tükrözik, hogy a beteg nem akar, vagy esetleg már annyira súlyos, hogy nem is tud emberek közé menni, interaktálni velük.
A pánikbetegség azt jelenti, hogy a beteg rendszerint minden ok nélkül bénító félelmet érez, ami pánikrohamban nyilvánul meg.
A speciális fóbiák, amik meghatározható, könnyen elképzelhető, leírható félelmeket foglalnak magukba, mint például a pókoktól vagy bohócoktól való félelmet. Ezt a fóbiát lehet a leghatékonyabban kezelni, hiszen itt a betegnek konkretizálva van a félelme, tehát a kiváltó okot is könnyebb megtalálni és ezáltal segíteni a kliensnek.
Freud szerint a fóbiák hátterében a védekező mechanizmusok túlzott használata áll, vagyis az elfojtás és áttolás alkalmazása a mindennapokban. Ilyen esetekben egyre mélyebben igyekszünk elsüllyeszteni tudattalanunkba a negatív élményt, tehát elfojtjuk azt, félelmeinket pedig könnyebben kontrollálható semleges tárgyakra vagy helyzetekre próbáljuk vetíteni, avagy áttolni, áthárítani másra az érzelmet.



A félelem túlzó és már-már szélsőséges érzete a paranoia, ami irracionális szorongást von maga után. A szorongást úgy lehetne megkülönböztetni a félelemtől, hogy a félelem maga egy biztos, valós dologtól való ijedtség, ám a szorongás egy meghatározhatatlan dologtól való iszony, kellemetlen érzet. A paranoiát üldözési mániának is nevezik, mert a páciensek arról számolnak be, hogy rendszerint olyan érzésük van, mintha figyelné őket valaki, ha követnék őket, vagy akár olyan téveszméket is átélhetnek, mintha egy híres ember szerelmes lenne beléjük. Tehát már az is előfordulhat, hogy összeesküvés elméleteket, vagy fantáziaszüleményeket kevernek a valóságukhoz, hisz úgy a saját tudatuk könnyebben tudja elfogadni az irracionális képzeteket.
Kezdetben a paranoia kifejezést, címkét mindenféle pszichés megbetegedésre használták, majd Emil Kraepelin olyan elmebetegségeket diagnosztizált paranoiával, amik valamilyen tévhittel együtt jelentkeznek, de a gondolkodás nem sérült a betegnél. Mára már használják a mindennapi életben is ezt a szót, olyan emberekre, akik a normálisnál jobban félnek valamitől, de még nem paranoid viselkedésre utal a személyiségük, mondjuk, aki túlzottan félti a munkahelyi pozícióját (20. század eleje).
Magának a félelem érzelemnek a kiváltó okai lehetnek tanultak, tapasztaltak, vagy akár más emberek elmondásai szerint is kialakíthatunk magunknak sajátos félelmeket. Akár egy ijesztő élmény, trauma által is képesek vagyunk fóbiákat vagy félelmetes élményeket szerezni. Például egy idegen embertől is félhetünk, hisz az ember egyik legősibb félelme az ismeretlentől való tartás. Erre a legjobb megoldás, ha azt az embert megismerjük, vagy egy másik helyzetben egy bizonyos szituációt megismétlünk párszor, hogy hozzászokjunk az ismeretlenhez, így lehet „megnyugtatni” az agyunk.
Egyes kórtanok, amik kapcsolatosak a félelem valamilyen formájával, magukba foglalhatnak különböző szorongási zavarokat, betegségeket. Ilyen például a bipoláris zavar szélsőséges fázisa vagy a paranoid skizofrénia.



Fritz Riemann szerint a szorongásnak négy alapformája létezik, a szkizoid személyiségeknél fellépő, a depressziós személyeknél fellépő, a kényszeres személyiségeknél fellépő és a hisztérikus személyeknél fellépő szorongás. Néhány példát bemutatok, hogyan is különböznek egymástól ezek a szorongások. A szkizoid szorongásnál egy tehetséges zenészt mutatok be, aki rendkívül makacs és önfejű. Anyagi problémákkal küzd, azonban ismerőse egy jól fizető állást ajánl neki, amire igent mond. Később, amikor meg kellett volna jelennie az interjúra, a férfi nem ment el, nem is mentette ki magát semmiféle magyarázkodással. Azzal érvelt saját magának, hogy azért nem fogadta el az állást, mert ismerőse csak a saját fölényét akarta fitogtatni vele szemben, sőt talán még homoszexuális motívumok is késztették az ismerőst. Tehát attól félt a férfi, hogy valakitől függővé válik, hálát kellett volna mutatni valakinek, ám a háttérben lehetséges, hogy az is megbújt a férfi viselkedésében, hogy próbára tette az ismerősét, hogy még ezután is ugyanúgy törődni fog-e vele, hiszen a férfi kívánja a figyelmet és törődést másoktól (Fritz Riemann, A szorongás alapformái, 1998, 51.o.).
A depresszív szorongásnál egy hölgyről van szó, aki kolléganőjével együtt lakik, akinek nincs kocsija, ellenben a főszereplő nőnek. Kötelességtudóan állandóan elvitte kollégáját a munkahelyükre és hétvégente kirándulni is, ám nem kért benzinköltséget és a másik nőnek eszébe se jutott osztozkodni a számlákon. A szorongásának már fizikai jelei is voltak, fejfájás, amiért bosszús volt, gyomorproblémák, mert nem volt mersze kiállni magáért. A terápiák után sikerült fellépnie kollégájával szemben, aki természetesen el is fogadta, hogy közösen fizessék a benzint, így a fizikai panaszai elmúltak és a lakótársával is szorosabb kapcsolatba kerültek. Az ilyen személyeknél már a természetükké válik, hogy engedjenek másoknak, hogy ők kerüljenek a „tűrő” helyzetbe, nem tudnak kiállni magukért akkor, amikor szükséges lenne (Fritz Riemann, A szorongás alapformái, 1998, 110-111.o.).
A kényszeres szorongást egy férfi történetén keresztül mutatom be, aki éppen hazakísért egy nőt, aki nagyon szimpatikus volt számára. Erős késztetést érzett arra, hogy megcsókolja, ám amikor észbekapott, elfogta a félelem, hogy lehet, hogy elutasítja a hölgy, lehet, hogy ügyetlenül viselkedik, így már berögzülten elkezdte számolni az útmenti fákat, amivel egy semleges állapotot tudott előidézni magában. Később a terápiák során rájött, hogy ezt a számolásos technikát sokszor, már-már megszállottan alkalmazza a mindennapjaiban, amikor valamiről döntenie kellene, így ezzel a metódussal elfojtja a vágyait és elkerüli a „veszélyhelyzetet” (Fritz Riemann, A szorongás alapformái, 1998, 175-176.o.).



Az ismeretlentől való félelem olyannyira erős érzés, hogy az egzisztenciális krízissel is kézen fogva jár, vagy akár az énné-válás is okozhat számunkra szorongást. A legtöbb ember már találkozott efféle szorongással, az individuáció szorongásával, aminek hátterében a magánytól való félelem áll. Ugyanúgy maga az élettől, az életben maradáshoz társuló félelem is meghatározó szereppel bír, hogy hogy kell a mindennapi, élethez szükséges dolgokat biztosítani valakinek, akár saját magunknak, vagy mélyebb témákban, hogy mi is az élet értelme, hiszen ez egy teljesen ismeretlen út, nem tudjuk, mi van a végén, hogy kéne csinálni pontosan. Ehhez gyakran társul a halálfélelem, a saját halálunktól és mások halálától, elmúlástól való félelem, ami segít abban, hogy a túlélési ösztönünk megfelelően működjön. Ám minél jobban ragaszkodunk valamihez, valakihez és nem tudjuk elfogadni a tényt, hogy minden egyes dolog, élőlény múlandó, annál erőteljesebben fog megjelenni rajtunk a szorongás. Ilyenkor a test vészhelyzetre állítja magát, feszült figyelemben tart. A mellékvesék elkezdik termelni a két stresszhormont, ami azért kell, hogy folyamatosan résen legyünk. Az adrenalint és a kortizolt a hipotalamusz szabályozza. Ezeket a szorongásokat végérvényesen csak akkor tudjuk feloldani magunkban, ha a mögöttük lévő sérülést, traumát, okot felismerjük és teszünk érte, hogy feldolgozzuk (Fritz Riemann, A szorongás alapformái, 1998, 256-257.o.).
Az adrenalinnak egy másik területen is nagy szerepe van, mégpedig a horrorfilm nézéssel kapcsolatban. Az ijesztgetős filmek nem csak a rémálmokra vannak hatással, vagy arra, hogy mennyire félünk este a sötétben, az agyunkra is. Michael Grabowsky, egy professzor azt mondta egy interjúban, hogy az agyunk felfogja, hogy a nézett horrorfilm nem velünk történik, azonban mégis egy rémisztő jelenetnél riasztja a testünket, hiszen a túlélési ösztön az elsődleges szempont az agyunk számára (Business Insider, 2016).
Ám egészséges is lehet számunkra a horrorfilm nézés, mert a testünk a rémisztgetések hatására fokozottan termeli a fehérvérsejtet, ami segít védekezni a fertőzések ellen, így ennek a szintje nagyon is fontos a szervezetünk számára. A legegyszerűbben úgy fogható meg, hogy horrorfilmre nem félni megyünk, hanem megijedni, a hormonok nyelvén ez annyit tesz: adrenalin. Míg a félelem megbénít, addig a megijedés egyfajta tréning. A horrorfilmek nem csak az adrenalinszintet manipulálják, hanem a dopamint is, ami a legtöbb jutalmazó tevékenység és függőség építőköve, tehát a horror egy enyhe kábult állapotot idéz elő.



Azonban a hormonválaszok egyáltalán nem általános érvényűek, az hogy egy-egy élményre hogyan reagálunk, tanult, gyerekkorban kifejlődött dolog. Az agy megjegyzi, hogy előzőleg milyen hormonokat generált a test, így később ugyanazokra vagy a hasonló helyzetekre annak az ismeretnek megfelelően fog reagálni. Tehát ha egy gyermeket játékosan ijesztgetnek például a szülei, akkor ezt a teste és az agya úgy foghatja fel, hogy a megijedés egyfajta komikus adrenalin töltet. Ám ha egy gyerek az első komolyabb megijedését negatív érzelemmel társítja, valószínűleg később nem lesz belőle horrorfilm kedvelő felnőtt, hiszen úgy lett kondicionálva, hogy a megijedés rossz. Természetesen ezt felül lehet írni nagyobb korban és egy ilyen rossz tapasztalattal rendelkező gyermekből is lehet horror kedvelő személy, ez egy összetett folyamat.
Glenn Sparks professzor szerint azért is szeretnek az emberek horrort nézni, mert a pszichés arousal, tehát amit a film közben megélünk, a gyorsabb szívverés, hevesebb lélegzetvétel, a film után tudatalatt bennünk marad, így a pozitív érzelmeinket intenzívebben tudjuk megélni, ezt izgalomátviteli-elméletnek nevezzük (Communication Quarterly, 1988).
„A testi változások közvetlenül követik az izgató tény észlelését, és az érzelem ugyanezeknek a változásoknak az átélése, ahogy azok megjelennek az érzelemben.” (James, 1884, idézi Plutchik, 1980).
Egy kutatás azt is bebizonyította, hogy a férfiak és nők egyaránt inkább az ellentétes nemmel szeretnek ijesztő filmeket nézni, hiszen egyfajta biztonságot nyújt a nőknek, ha egy férfival vannak, a férfiaknál meg pozitív érzést kelt, ha megvédhetnek valakit. Ezt a jelenséget úgy is szokták hívni, hogy „the cuddle effect”, vagyis a „bújós effektus” (Zillmann, D., Weaver, J. B., Mundorf, N. & Aust, C. F. 1986).
Egy biokémikus, Dr Lilianne Mujica-Parodi kísérletében arra lehetünk figyelmesek, hogy az emberek is képesek kiszagolni a félelmet, akárcsak az állatok. Felkértek csoportokat tandemugrásra és futógépen való futásra, mindkét alkalommal izzadság mintákat vettek az alanyoktól. Majd egy másik csoportban lévő alanyokat beültettek egy fMRI gépbe, ahol az agyi aktivitásukat mérték, miközben mindkét izzadság mintát megmutatták nekik. Azt az eredményt kapták, hogy a stresszizzadság érzékelése után nagyobb aktivitást mutatott az amygdalájuk. Tehát kijelenthetjük, hogy ha nem is tudatosan, de az emberek képesek kiszagolni és érzékelni a félelmet vagy stresszt (Identification and Isolation of Human Alarm Pheromones, 2006).



Később erre a kutatásra válaszolva, Simon Wessely (2006), egy pszichiáter azt mondta, hogy akkor is, ha egy ilyen biokémiai komponenst kibocsátanánk a levegőbe, valószínűtlen, hogy az bármilyen fatális negatív hatással lenne a tömegre, nem lenne belőle tömeghisztéria vagy bármiféle baleset.
“Fear is biological, of course, but the important thing is the psychology and how you cognitively appraise the situation… I don’t think you’d get terrified for no obvious reason.” – mondta Simon Wessely, bár ez vitatható, hiszen pszichológiai és neurológiai szempontból is lehetne esetet felhozni, amikor egy páciens ok nélkül félelmet produkált.
Sok emberrel van úgy, hogy vágyik valamire, nagyon szeretne megtenni vagy kimondani valamit, azonban ahogy egyre többet gondolkodik rajta, átértékeli, elbizonytalanodik. Mel Robbins kitalált egy olyan megoldást a félelmek és a szorongás legyőzésére, ami egy ablakot nyújt az agynak, hogy egy bizonyos időintervallumon belül kell megtenni azt a hőn vágyott dolgot. Ez a „5 seconds rule”, vagyis az öt másodperces szabály. Abban a pillanatban, amikor agyunk eldönti, hogy valamit meg szeretne tenni és úgy véljük, az pozitív hatással lesz ránk, nyilván nem a szélsőséges cselekedetekről van szó, számoljunk el öttől egyig és utána tegyük meg azt a dolgot. Agyunk úgy van kondicionálva, hogy ha ez időn belül nem cselekszünk, akkor jelentéktelenné nyilváníthatja azt a gondolatmenetet, hiszen nem annyira jelentős szükséglet, hogy rögtön megcsináljuk, hiszen a szorongás vagy a félelem felülírja a bennünk lévő vágyat (Mel Robbins: The five second rule, 2017).
A fentebb bemutatott témákból és kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a félelem mindig is jelen volt és jelen is lesz az élőlények életében. Meg kell tanulnunk pozitívan viszonyulni hozzá, hiszen fejlődhetünk a tapasztalatainkból és megéléseinkből. Nem szabad hagyni, hogy úrrá legyen rajtunk a szorongás és a félelem, mert akkor nem tudnánk teljes életet élni. Az introspekció egy nagyon jó kezdeti megoldás lehet a leküzdés útján, hiszen először saját magunknak kell realizálni és elfogadni, hogy félünk, azután megkeresni azt, mitől és miért is félünk.



Könyvészet:
·         Mujica-Parodi LR, Strey HH, Frederick B, Savoy R, Cox D, Botanov Y. (2009) Chemosensory Cues to Conspecific Emotional Stress Activate Amygdala in Humans. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0006415
·         Mel Robbins : The five second rule (2017)
·         Fritz Riemann: A szorongás alapformái (1998)
·         Bognár Judit Lola: Miért imádjuk annyira a horrorfilmeket? (2018) https://24.hu/kultura/2018/05/05/miert-imadjuk-annyira-a-horrorfilmeket/
·         Bereczkei Tamás: Darwin, a lélek biológusa, A darwinizmus pszichológiai öröksége (2010) http://www.matud.iif.hu/2010/05/05.htm