2017. október 14., szombat

Ismerd meg a különböző generációkat!



Ismerd meg a különböző generációkat!
Figyelj a veszélyre, ami felé haladunk!


A generáció-elmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik.
A csoportok megnevezése csupán azt a célt szolgálja, hogy jobban megismerjük a jellemző tulajdonságaikat, megértsük és elfogadjuk egymást. De ne feledjük, hogy ezek általános jellemzések! Lehetnek átfedések a csoportok között, vagyis egyéni szinten lehet jellemző ránk több csoport tulajdonsága is.




A generációk között lévő kommunikációs, érzelmi, kognitív (gondolkodás, értelmezés) különbség egyre problémásabb. Az online tanulás, kommunikáció, kapcsolattartás miatt, egyre nagyobb hangsúly van téve a külsőségekre, felületességre. A virtuális valóságban kezdünk egyre több időt eltölteni, ahol leszűkül a személyes kontakt, és az érzelmek megélését nem tudjuk online közvetíteni. Rengeteg félreértéshez vezet, hogy a kommunikációból kimarad a metakommunikációs rész. Bátrabban minősítünk bárkit, és bármit, mert „arc nélkül”, ezt meg lehet tenni. A következményekkel kevésbé foglalkozunk. Így csökken a felelősség felvállalása is. Gondolkodni szinte már nem is kell, hiszen minden infó fent van a hálón. A médiából, netről jövő komoly hatás, szokásainkat megváltoztatja, majd elvárásainkat, hogy mit szeretnénk magunktól, a többiektől, a világtól.
Pedig, az igazi Élet az offline világban zajlik, ahol kezelni kell a konfliktusokat, felelősséget kell vállalni tetteinkért és kommunikációnkért, a határokat be kell tartani. Az empátiát és érzelmi intelligenciát csakis az offline világban lehet megtanulni, és gyakorolni. És akkor még nem is beszéltünk a spirituális intelligencia fejlesztéséről!
Nagyon sok előnnyel jár az internetes háló által elérhető információ áradat, de legalább annyi hátránnyal is az emberi kapcsolatokra, és önmagunk beszűkülésére!


Figyeljünk oda magunkra, és a fiatalabb generációra, hogy ne magányos, „robotpilóta” üzemmódban éljünk! Beszélgessünk többet, ápoljuk a kapcsolatainkat, járjunk a természetbe, figyeljünk testünk ápolására, foglalkozzunk belső világunkkal!




És most lássuk a generációk ismertetését:


Kép: Integrál Akadémia
Kép: ohe.hu


Veterán generáció (1925-45-ös évek) ÉPÍTŐK

Már jellemzően nem aktív munkaerő-piaci generáció. Többnyire egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át. A háború és a világválság gyermekei olyan környezetben nőttek fel, amelyben az alkalmazkodás a siker záloga. Elmondhatják, hogy egy új világot építettek fel, ahol értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel, de sokszor ragaszkodnak a régen még jónak tűnő megoldásokhoz.



Baby-boom generáció (1946-64 évek) PRÓFÉTÁK



A „baby boomerek” a háború utáni nagy remények szülöttei, akik felcseperedvén elutasították a szülők merev erkölcsi felfogását, új kultúrát teremtettek maguknak. Békére és nagyobb szabadságra vágytak, kinyíltak a világra, toleránsabbak, kíváncsibbak lettek elődeiknél. Önálló véleményük volt, helyet követeltek maguknak a közéletben, a politikai aktivizmus életformává vált. Nem érhetett volna el sikert e szellemi közeg nélkül az afro-amerikai polgárjogi harc és a feminizmus sem. Ez a korosztály egy rendkívül felkészült, tettre kész és sokat megélt nemzedék. A baby boom generáció tagjainak egész élete során jellemző volt a viszonylagos szűkösség szerte a világban, ezért ők idejekorán megtanulták, hogyan kell takarékosan gazdálkodni az erőforrásokkal. Általában véve elmondható, hogy ők azok, akik számára a „kenyér még szent”. Ők azok, akik képviselői közül sokan még tudnak csirkét bontani és lekvárt főzni, vagy felesleges tárgyakat újrahasznosítani. Az ezredfordulóra nagyon sokan e nemzedék tagjai közül passzívvá, kiábrándulttá és cinikussá váltak, de többen is felfedező, kíváncsi érdeklődéssel fordulnak az okkult és sprirituális dolgok felé.
Fontos számukra a tekintélytisztelet, mint szülő, tanár, főnök szava megkérdőjelezhetetlen. A társadalmi normák is számukra fontosak. A munka, család, vallás jelenti számukra a mindennapok pilléreit.
 A baby boom generáció tagjai ugyanakkor az ezredfordulóra felfedezték a számítógépek, az internet világát is, ami új lehetőségeket nyitott számunkra a nemzedékükkel és családtagjaikkal való kényelmes kapcsolattartásra.




X generáció (1965-79 évek) NOMÁDOK-„digitális bevándorlók”




Az X generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. A kései Y generáció, valamint a Z generáció tagjainak szülei. Marc Prensky az X generáció tagjaira használja a „digitális bevándorló” jelzőt. Ez arra utal, hogy míg a Z generáció tagjai a 21. század digitális világában nőnek fel, az X generáció tagjai életük során találkoztak vele; lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait. A digitális bevándorló így alkalmazkodik a környezetéhez, de félig még a múltban él. Érezték, hogy a siker kulcsa a tudás, a kapcsolatok, a gyors reagálás. A munkahelyi kultúra és így az élet szerves része lett pont az a szorongás, ami elől az X generáció menekült, ennek megfelelően tele vannak kétségekkel és bizonyítási vággyal. Az X generáció szüleinek korában még nem voltak karrieristák vagy sikeres üzletasszony anyukák, így mintájuk sincs erre a működésre. A X-esek elkezdtek bezárni – ami egy másik típusú nyitást eredményezett. Önmagukkal kezdtek el foglalkozni, az élet értelmével, saját maguk megtalálásával, miközben ugyanúgy fontos maradt nekik a család jelentősége. Befelé fordultak. És ez is jelentős mértékben gyorsította a következő generációk változását.
Magyarországon ez az a generáció, amely a Kádár-korszakban nőtt fel, és akik számára a Nyugat még vágyálom volt. Sok tekintetben átmeneti generációról van szó, amely a „nagy” 68-as nemzedék után és a „hipermodern” Y/Z generációk előtt született. Magyarországon ez a nemzedék a rendszerváltás idején vált nagykorúvá, amikor a gyerekkorban megismert világ szabályai érvénytelenné váltak, az új világ viszont még kiismerhetetlen volt. Ami a digitális technológiát illeti, ugyan már fiatalon megismerkedett vele, de a következő generációkhoz képest mindig csak „digitális bevándorló” marad.
Az X generáció tagjai hiányolják a rendszerszemléletet a fiatalokból, de emellett azt is érzékelik, hogy a részfeladatok megoldásában gyakran hatékonyabbak, mint a régebbi kollégák. Szerintük a magánéletükből és a személyiségükből is többet visznek be egy munkahelyre, mint az eddig megszokott volt, és éppen ezért bizonyos konfliktusokba is hevesebben állnak bele.

Y generáció (1980–94 évek) HŐSÖK- „technológia őrültjei”




 „Ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a „technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják az életüket képzelni. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak és már kisiskolás korukban tudnak számítógépezni és mobiltelefont használni. Megismerkedtek a tudomány és a technika legújabb vívmányaival, magabiztosan kezelik azokat, sőt, mindennapi szükségletnek érzik. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját, azonban vannak, akik eközben saját önállóságukon dolgoznak. Szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. – Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Az önmegvalósítás sokkal fontosabb számukra, mint szüleiknek, miközben a tekintélytiszteletet már a múzeumba űznék. Némelyeknek sokkal fontosabb, hogy gamer, fantasy, scifi, anime rajongó, mint az, hogy milyen nemzetiségű, vagy milyen helyen dolgozik.
Az Y generációs pályakezdők számára természetes, hogy minden információ azonnal elérhető az interneten, hogy azonnali visszajelzéseket kapnak az iskolában és a közösségi médiában, és hogy minden folyamatot és szabályt meg lehet kérdőjelezni. A munkára az önmegvalósítás formájaként, vagy az önmegvalósításhoz szükséges rosszként viszonyulnak.

Strauss és Howe Millennials Rising: The Next Great Generation (2000) című könyve szerint ennek a generációnak a jellemzői:

  • Különlegesek – legalábbis annak érezhetik magukat, mert gyerekkorukban rengeteget törődtek velük, sokkal többet, mint bármely korábbi generációval.
  • Védettek – ugyanezért. Sokuk fölött még húszas éveikben is ott köröznek a gyereküket elengedni nem akaró „helikopter-szülők”.
  • Magabiztosak és optimisták – a Zabhegyező elidegenedett, szorongó, lázadó 50-es évekbeli kamasz hősének, Holden Caulfieldnek az ellentétei.
  • Csapatban szeretnek dolgozni.
  • Ambiciózusak, erősen motiváltak, racionálisak és hosszú távra terveznek – szemben az előző generációkkal, akiket a művészet, a filozófia és a keleti vallások vonzottak.
  • Nagy nyomás nehezedik rájuk, mivel sokkal bizonytalanabb gazdasági környezetben lépnek ki a világba, mint a szüleik.
  • Sokkal hagyományosabb, konvencionálisabb értékrenddel rendelkeznek, mint az előző két generáció.

Z generáció (1995-2009 évek) MŰVÉSZEK - „digitális őslakosok, bennszülöttek”


Az igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudják használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni is alig tudnak. A Z generáció tagjai idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon, chatelnek és barátkoznak. A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek, az ő „lájkjaikra” vadásznak.
Tagjai tipikusan különböznek az előző generációk tagjaitól. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül élni. A Z generációra használt másik fogalom a „digitális bennszülöttek” kifejezés. A Z generáció tagjainak, akik a 20. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak például számítógépes játékokkal. Többnyire fontosabb számukra, hogy mi történik a facebookon, mint az iskolában. A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai. Ennek rengeteg hátrányától is szenvednek, hiszen kamaszok, ami önmagában is egy nehéz időszak.

Új csendes generáció (2010-után) ALFÁK


 „Ügyesebbek, gazdagabbak, egészségesebbek és magányosabbak lesznek a legfiatalabb generáció tagjai.”

Látszólag a felnőtteket megszégyenítő magabiztossággal kezelik az érintőképernyőt, otthonosan mozognak a tabletek, okostelefonok és egyéb digitális eszközök világában, akár már csecsemőkorukban is. Azonban a generációnak a későbbiekben olyan problémákra kell, hogy megoldást találjon, mint a környezetszennyezés, globalizációs ártalmak és a társadalmi öregedés. Ezért is nevezik őket „új csendes, vagy alfa” generációnak, remélve azt, hogy képesek lesznek a kihívásokkal megbirkózni, és azt, hogy velük újra kezdődik minden, új lehetőséget kapnak, amivel élni is tudnak majd.


Cikk szerzője: Tóthné Bocsi Szilvia

Tari Annamária: Generációk
Tóth Dániel: X,Y, és Z avagy az új generációk

Wikipédia: Generációs marketing

Határátlépők

Határátlépők az emberi kapcsolatokban

avagy
Mit kezdj azzal, ha nem tartják tiszteletben énhatárodat?



Mai világunkban nagyon aktuális a téma! Sajnos, sokan azt sem tudják, hogy saját énhatárai hol vannak, illetve nem is értik mi történik velük, mikor megsértik ezeket. Mások pedig szerep adta hatalmuknál fogva, csúnyán kihasználják ezeket a határokat. Egyszer csak megjelenik egy rossz érzés, (harag, düh, szomorúság, fájdalom,..) és tudod, hogy valami nagyon nincs rendben. Családon belül, párkapcsolatban, baráti kapcsolatban, munkahelyen, szomszéddal előfordulhat, szóval bárhol, ahol legalább két ember kapcsolódik egymáshoz.

Mi is az az énhatár?

  •          Annak biztos ismerete, hogy hol kezdődik a saját érdek, a saját vágy és akarat, saját felelősség és hol a környezeté, a külvilágé. Ez a személyiségfejlődésben, már 3 éves kortól kialakul, de folyamatosan fejlődik.
  •           Az énhatár óv meg attól, hogy – indokolatlanul – a lényünk részének tekintsünk valamit, ami nem az (ezért tudjuk például összeomlás nélkül meghallgatni, ha valaki kritizálja a tevékenységünket), de attól is, hogy lényünket féktelenül rázúdítsuk a külvilágra.
  •          Az egészséges határ biztonságot, védelmet, határozottságot és bátorságot, a környezetednek pedig egy jó keretet, szabad mozgásteret ad. Segít, hogy kölcsönösen elfogadjátok és tiszteletben tartsátok egymást.

Határátlépők jellemzője, hogy végtelenül önzők:
  •          Minősít és kritizál téged. Azt gondolja, joga van „őszintének” lenni.
  •          Kihasznál: mindig csak kér, panaszládának használ.
  •          Nincs őszinte érdeklődéssel feléd, mert valójában nem érdekli, mi van veled. Nincs igazi empátiás képessége. Nem kérdez vissza. Csak akkor jelentkezik, ha neki kell valami.
  •          Ha „segít”, csakis úgy, ahogy ő gondolja jónak.
  •          Nem veszi figyelembe a te szükségleteidet.
  •          Visszaél a bizalommal: felemlegeti hibáid, kibeszél, titkaidat megosztja másokkal, akár gúnyolódik is rajtad, megaláz.
  •          Nem tartja tiszteletben a szerepek, pozíciók hierarchiáját, feladatkörét.
  •          Hatalmi drámázik, játszmázik (Vallató- Zárkózott, Megfélemlítő- Szegény én), mert energiahiányos állapotban van, és a figyelmet, energiát tőled akarja. Az enyhe, passzív drámától, a kőkemény agresszorig elmehet.
  •          Párkapcsolatban nem tartja tiszteletben a „szerződést”: megcsalás, zsarnokoskodás, szexuális kihasználás. Társfüggőség: saját érdekek figyelmen kívül hagyása, a másik kényének-kedvének való önkiszolgáltatás. Kényszeres segítés, még ha a másik nem is kéri.
  •          Munkahelyen, nem tartja tiszteletben az adott szabályokat, feltételeket.


Akinek rendszeresen átlépik határait, vagy ő maga hajlamos mások határát megsérteni, annak személyiségben van egy „sérült” rész, amit megfelelő önismerettel, új eszközök elsajátításával, vagy súlyosabb esetben terápiával lehet meggyógyítani!

Okok:
  •          Instabil személyiség: Az a gyerek, akinek szabad akaratát mindig mindenben korlátozták, ráadásul, ha szeretet-megvonással büntették, esetleg testi-lelki terrort alkalmaztak nála, gyermekkori traumája van,  biztosan nem fogja tudni és merni kapcsolataiban megfelelően megvédeni, képviselni önmagát később felnőttként sem. Nem tudja fékezni feltörő indulatait, késztetéseit (elégtelen önkontroll). Ha megharagszik valakire, akkor a gyerekkorban megtanult önkontroll lenne az, ami segít haragját verbális keretek között tartani, sőt a szalonképesség határain belül maradni. Ennek hiányában a másik embert válogatott (pontosabban válogatás nélküli) szidalmak özönével árasztja el, adott esetben megüti, megveri – szélsőséges esetben meg is ölheti.Éretlen, labilis személyiség. Önfegyelem, impulzuskontroll hiányzik. Önbizalomhiány, önértékelési probléma: bűntudat, önkritika csökkenése, szélsőséges belső feszültség. Intimitás zavar.
  •          Kommunikációs hiányosságok.
  •          Konfrontációtól való félelem.
  •          Átvett szerepazonosulás, szülőtől vagy nevelőtől.
  •          Felelősség hárítása.


Önmagunk érdekeinek képviseletét gyakran felnőtt korban kell megtanulni!

  •          Önismeret!!!- Felismerni erősségeinket és gyengeségeinket, rejtett motívumok feltárása a tudattalanban.
  •          Fel kell nőni minden szinten!Érett személyiség: Egészséges családban, jó mintaadó szülőkkel, felnőtt korra egy stabil, érett, öntudatos, felelősségvállaló, autonóm személyiség alakul ki. Őt nem lehet befolyásolni, kihasználni, manipulálni. Tiszteletben tartja saját és mások érdekeit. Képes alkalmazkodni környezetéhez, annak tilalmaihoz, engedélyeihez, szabályaihoz.
    A sérült, gyermeki részeinket szerető gondoskodással felnöveszthetjük felnőttként is. (Belsőgyermek terápia, Családállítás, Egyéni coaching)
  •         Meg kell tanulni a határok védelmét!- Konfrontáció felvállalása- Asszertív kommunikáció elsajátítása
    - Nemet mondás
    - Szabályok, keretek lefektetése
  •          Saját szükségletek feltérképezése!
  •          És a legfontosabb, az intimitás megélése! 
    Önmagaddal, pároddal, barátaiddal.

Intimitás- avagy az igaz érzelmek játszótere



„Az intimitás a teljes őszinteség átélésének a pillanata, amikor gátak, félelmek és álarcok nélkül tudod magad adni. Ennek nem feltétele a meztelenség, nem kötődik a szexuális érintkezéshez. Feszültség nélküli bizalmas kapcsolat. Kitárulkozás és befogadás. Közös belső utazás egymás világába. Mitől olyan nehéz? Mert le kell vetkőzni önmagad, hogy a párodnak adhasd bensődet. Tisztán, őszintén, teljesen megmutatod magad. Az intimitás az érzelmeid kibontása, hagyni, hogy kibontódjanak, hagyni, hogy feloldódj a másikban. Felvállalod önmagad a másik előtt. Hagyni, hogy feloldódjon benned..” "Az intimitás a legnagyobb ajándék a világon: egymás teljességében osztozni."  /Férfi a férfi?-Marie Clarence /


A valódi intimitás: Bizalom, Sebezhetőség, Tisztelet, Megengedés, Nagyrabecsülés. Főképpen önmagaddal, mint alapvető kapcsolattal az életedben. Mi lenne, ha bíznál magadban? Ha teljes megengedéssel, védekezés nélkül értékelnéd, becsülnéd, aki vagy, tiszteletben tartva magad?

Végső megoldású esetek…


Vannak olyan kapcsolatok, mikor a másik nem hajlandó tiszteletben tartani határodat, még akkor sem, ha erre többször is figyelmeztetted, feltételeket szabtál.. Többnyire az ilyen személyek már annyira sérültek, hogy patológiás esetek, személyiségzavarral küzdenek. Ha nem hajlandó terápiás segítséget kérni, nincs betegségtudata, nem akar változni, akkor nem tudsz neki segíteni! Szenvedés lesz az egész kapcsolat. Ilyenkor meg kell hoznod egy döntést, hogy továbbra is próbálkozol, és esetleg feláldozod saját magad, vagy meghúzod a határt, és lezárod ezt a kapcsolatot. Ez mindig nagyon nehéz döntés, mert nem véletlen, hogy pont vele volt dolgod! Ez nem önzőség! Ez önszeretet, ez az alapja az önfelvállalásnak, az önbecsülésnek, az önértékelésnek.
Én azt javaslom, csak abban az esetben tartsd fenn a kapcsolatot egy ilyen viselkedésű emberrel, ha már elég tudatos vagy, ha nem veszed magadra bántásait, ha nem engeded, hogy behúzzon hatalmi drámáiba!
 Ha az illető családtagod, kérj segítséget, saját magad megerősítésére! Ne lökd el magadtól teljesen, hiszen ő is egy szerethető Lélek, csak elméje rabságában él!


Szeresd magad annyira, hogy meghúzod határaidat, és tiszteletben tartod másokét is!
„Megszeretni önmagunkat egy életre szóló románc kezdete.” /Oscar Wilde/

Cikk szerzője: Tóthné Bocsi Szilvia

Felhasznált forrásanyag:

- Hogyan tanuljak meg határokat tartani? – Pál Feri atya előadása

- http://www.szelljutka.hu/enhatarok-kijelolese/
http://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/2882/felnottkori-befolyasolhatosag
- http://www.origo.hu/egeszseg/20150304-szeretsz-tehat-letezem-a-tarsfugges-misztikus-vilaga.html