2017. október 14., szombat

Ismerd meg a különböző generációkat!



Ismerd meg a különböző generációkat!
Figyelj a veszélyre, ami felé haladunk!


A generáció-elmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik.
A csoportok megnevezése csupán azt a célt szolgálja, hogy jobban megismerjük a jellemző tulajdonságaikat, megértsük és elfogadjuk egymást. De ne feledjük, hogy ezek általános jellemzések! Lehetnek átfedések a csoportok között, vagyis egyéni szinten lehet jellemző ránk több csoport tulajdonsága is.




A generációk között lévő kommunikációs, érzelmi, kognitív (gondolkodás, értelmezés) különbség egyre problémásabb. Az online tanulás, kommunikáció, kapcsolattartás miatt, egyre nagyobb hangsúly van téve a külsőségekre, felületességre. A virtuális valóságban kezdünk egyre több időt eltölteni, ahol leszűkül a személyes kontakt, és az érzelmek megélését nem tudjuk online közvetíteni. Rengeteg félreértéshez vezet, hogy a kommunikációból kimarad a metakommunikációs rész. Bátrabban minősítünk bárkit, és bármit, mert „arc nélkül”, ezt meg lehet tenni. A következményekkel kevésbé foglalkozunk. Így csökken a felelősség felvállalása is. Gondolkodni szinte már nem is kell, hiszen minden infó fent van a hálón. A médiából, netről jövő komoly hatás, szokásainkat megváltoztatja, majd elvárásainkat, hogy mit szeretnénk magunktól, a többiektől, a világtól.
Pedig, az igazi Élet az offline világban zajlik, ahol kezelni kell a konfliktusokat, felelősséget kell vállalni tetteinkért és kommunikációnkért, a határokat be kell tartani. Az empátiát és érzelmi intelligenciát csakis az offline világban lehet megtanulni, és gyakorolni. És akkor még nem is beszéltünk a spirituális intelligencia fejlesztéséről!
Nagyon sok előnnyel jár az internetes háló által elérhető információ áradat, de legalább annyi hátránnyal is az emberi kapcsolatokra, és önmagunk beszűkülésére!


Figyeljünk oda magunkra, és a fiatalabb generációra, hogy ne magányos, „robotpilóta” üzemmódban éljünk! Beszélgessünk többet, ápoljuk a kapcsolatainkat, járjunk a természetbe, figyeljünk testünk ápolására, foglalkozzunk belső világunkkal!




És most lássuk a generációk ismertetését:


Kép: Integrál Akadémia
Kép: ohe.hu


Veterán generáció (1925-45-ös évek) ÉPÍTŐK

Már jellemzően nem aktív munkaerő-piaci generáció. Többnyire egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át. A háború és a világválság gyermekei olyan környezetben nőttek fel, amelyben az alkalmazkodás a siker záloga. Elmondhatják, hogy egy új világot építettek fel, ahol értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel, de sokszor ragaszkodnak a régen még jónak tűnő megoldásokhoz.



Baby-boom generáció (1946-64 évek) PRÓFÉTÁK



A „baby boomerek” a háború utáni nagy remények szülöttei, akik felcseperedvén elutasították a szülők merev erkölcsi felfogását, új kultúrát teremtettek maguknak. Békére és nagyobb szabadságra vágytak, kinyíltak a világra, toleránsabbak, kíváncsibbak lettek elődeiknél. Önálló véleményük volt, helyet követeltek maguknak a közéletben, a politikai aktivizmus életformává vált. Nem érhetett volna el sikert e szellemi közeg nélkül az afro-amerikai polgárjogi harc és a feminizmus sem. Ez a korosztály egy rendkívül felkészült, tettre kész és sokat megélt nemzedék. A baby boom generáció tagjainak egész élete során jellemző volt a viszonylagos szűkösség szerte a világban, ezért ők idejekorán megtanulták, hogyan kell takarékosan gazdálkodni az erőforrásokkal. Általában véve elmondható, hogy ők azok, akik számára a „kenyér még szent”. Ők azok, akik képviselői közül sokan még tudnak csirkét bontani és lekvárt főzni, vagy felesleges tárgyakat újrahasznosítani. Az ezredfordulóra nagyon sokan e nemzedék tagjai közül passzívvá, kiábrándulttá és cinikussá váltak, de többen is felfedező, kíváncsi érdeklődéssel fordulnak az okkult és sprirituális dolgok felé.
Fontos számukra a tekintélytisztelet, mint szülő, tanár, főnök szava megkérdőjelezhetetlen. A társadalmi normák is számukra fontosak. A munka, család, vallás jelenti számukra a mindennapok pilléreit.
 A baby boom generáció tagjai ugyanakkor az ezredfordulóra felfedezték a számítógépek, az internet világát is, ami új lehetőségeket nyitott számunkra a nemzedékükkel és családtagjaikkal való kényelmes kapcsolattartásra.




X generáció (1965-79 évek) NOMÁDOK-„digitális bevándorlók”




Az X generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. A kései Y generáció, valamint a Z generáció tagjainak szülei. Marc Prensky az X generáció tagjaira használja a „digitális bevándorló” jelzőt. Ez arra utal, hogy míg a Z generáció tagjai a 21. század digitális világában nőnek fel, az X generáció tagjai életük során találkoztak vele; lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait. A digitális bevándorló így alkalmazkodik a környezetéhez, de félig még a múltban él. Érezték, hogy a siker kulcsa a tudás, a kapcsolatok, a gyors reagálás. A munkahelyi kultúra és így az élet szerves része lett pont az a szorongás, ami elől az X generáció menekült, ennek megfelelően tele vannak kétségekkel és bizonyítási vággyal. Az X generáció szüleinek korában még nem voltak karrieristák vagy sikeres üzletasszony anyukák, így mintájuk sincs erre a működésre. A X-esek elkezdtek bezárni – ami egy másik típusú nyitást eredményezett. Önmagukkal kezdtek el foglalkozni, az élet értelmével, saját maguk megtalálásával, miközben ugyanúgy fontos maradt nekik a család jelentősége. Befelé fordultak. És ez is jelentős mértékben gyorsította a következő generációk változását.
Magyarországon ez az a generáció, amely a Kádár-korszakban nőtt fel, és akik számára a Nyugat még vágyálom volt. Sok tekintetben átmeneti generációról van szó, amely a „nagy” 68-as nemzedék után és a „hipermodern” Y/Z generációk előtt született. Magyarországon ez a nemzedék a rendszerváltás idején vált nagykorúvá, amikor a gyerekkorban megismert világ szabályai érvénytelenné váltak, az új világ viszont még kiismerhetetlen volt. Ami a digitális technológiát illeti, ugyan már fiatalon megismerkedett vele, de a következő generációkhoz képest mindig csak „digitális bevándorló” marad.
Az X generáció tagjai hiányolják a rendszerszemléletet a fiatalokból, de emellett azt is érzékelik, hogy a részfeladatok megoldásában gyakran hatékonyabbak, mint a régebbi kollégák. Szerintük a magánéletükből és a személyiségükből is többet visznek be egy munkahelyre, mint az eddig megszokott volt, és éppen ezért bizonyos konfliktusokba is hevesebben állnak bele.

Y generáció (1980–94 évek) HŐSÖK- „technológia őrültjei”




 „Ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a „technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják az életüket képzelni. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak és már kisiskolás korukban tudnak számítógépezni és mobiltelefont használni. Megismerkedtek a tudomány és a technika legújabb vívmányaival, magabiztosan kezelik azokat, sőt, mindennapi szükségletnek érzik. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját, azonban vannak, akik eközben saját önállóságukon dolgoznak. Szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. – Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Az önmegvalósítás sokkal fontosabb számukra, mint szüleiknek, miközben a tekintélytiszteletet már a múzeumba űznék. Némelyeknek sokkal fontosabb, hogy gamer, fantasy, scifi, anime rajongó, mint az, hogy milyen nemzetiségű, vagy milyen helyen dolgozik.
Az Y generációs pályakezdők számára természetes, hogy minden információ azonnal elérhető az interneten, hogy azonnali visszajelzéseket kapnak az iskolában és a közösségi médiában, és hogy minden folyamatot és szabályt meg lehet kérdőjelezni. A munkára az önmegvalósítás formájaként, vagy az önmegvalósításhoz szükséges rosszként viszonyulnak.

Strauss és Howe Millennials Rising: The Next Great Generation (2000) című könyve szerint ennek a generációnak a jellemzői:

  • Különlegesek – legalábbis annak érezhetik magukat, mert gyerekkorukban rengeteget törődtek velük, sokkal többet, mint bármely korábbi generációval.
  • Védettek – ugyanezért. Sokuk fölött még húszas éveikben is ott köröznek a gyereküket elengedni nem akaró „helikopter-szülők”.
  • Magabiztosak és optimisták – a Zabhegyező elidegenedett, szorongó, lázadó 50-es évekbeli kamasz hősének, Holden Caulfieldnek az ellentétei.
  • Csapatban szeretnek dolgozni.
  • Ambiciózusak, erősen motiváltak, racionálisak és hosszú távra terveznek – szemben az előző generációkkal, akiket a művészet, a filozófia és a keleti vallások vonzottak.
  • Nagy nyomás nehezedik rájuk, mivel sokkal bizonytalanabb gazdasági környezetben lépnek ki a világba, mint a szüleik.
  • Sokkal hagyományosabb, konvencionálisabb értékrenddel rendelkeznek, mint az előző két generáció.

Z generáció (1995-2009 évek) MŰVÉSZEK - „digitális őslakosok, bennszülöttek”


Az igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudják használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni is alig tudnak. A Z generáció tagjai idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon, chatelnek és barátkoznak. A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek, az ő „lájkjaikra” vadásznak.
Tagjai tipikusan különböznek az előző generációk tagjaitól. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül élni. A Z generációra használt másik fogalom a „digitális bennszülöttek” kifejezés. A Z generáció tagjainak, akik a 20. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak például számítógépes játékokkal. Többnyire fontosabb számukra, hogy mi történik a facebookon, mint az iskolában. A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai. Ennek rengeteg hátrányától is szenvednek, hiszen kamaszok, ami önmagában is egy nehéz időszak.

Új csendes generáció (2010-után) ALFÁK


 „Ügyesebbek, gazdagabbak, egészségesebbek és magányosabbak lesznek a legfiatalabb generáció tagjai.”

Látszólag a felnőtteket megszégyenítő magabiztossággal kezelik az érintőképernyőt, otthonosan mozognak a tabletek, okostelefonok és egyéb digitális eszközök világában, akár már csecsemőkorukban is. Azonban a generációnak a későbbiekben olyan problémákra kell, hogy megoldást találjon, mint a környezetszennyezés, globalizációs ártalmak és a társadalmi öregedés. Ezért is nevezik őket „új csendes, vagy alfa” generációnak, remélve azt, hogy képesek lesznek a kihívásokkal megbirkózni, és azt, hogy velük újra kezdődik minden, új lehetőséget kapnak, amivel élni is tudnak majd.


Cikk szerzője: Tóthné Bocsi Szilvia

Tari Annamária: Generációk
Tóth Dániel: X,Y, és Z avagy az új generációk

Wikipédia: Generációs marketing

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése