2017. január 26., csütörtök

Pán Péter, Wendy és Csingiling karakterek


Mesehősök, akik köztünk járnak - avagy szerepzavarok, a felnőtt életben
TÓTHNÉ BOCSI SZILVIA- LÉLEKTÜKÖR ÖNISMERETI MŰHELY·2017. JANUÁR 21.

2. Fejezet
Pán Péter, Wendy és Csingiling karakterek- Gyerek- Szülő- Megmentő kapcsolatok
- Péter, a férfi- az “Áldozat”, aki sosem nő fel
Pán Péter meséje annak az embernek a története, aki nem nőtt fel. Az örök gyermek, vagy a Pán Péter szindróma a gyermekkor fejlődési szintjén megrekedt felnőtt ember jellemzője.
Nem vállal életkorának megfelelő tevékenységeket, s úgy éli életét, mint egy nagyra nőtt kisgyermek. Nem fog felnőni, örömei gyermeki örömök lesznek, nem vállalja a felnőttség kihívását, s mindenekelőtt az elköteleződéseket kerüli el.
Az látszik hogy amennyiben esetleg szülővé válik, nem képes saját gyermekeivel szemben kielégítő módon felelősséget vállalni. A felelősséget az viseli, aki felel a gyermek igényeire. A Pán Péterek ezt lehetőleg másra ruházzák. Saját felnőtt én állapotukat alig használják, elvárják hogy egy felnőtt én-állapottal rendelkező személy átvállalja tőlük a döntésekkel járó terheket. Erre a szerepre is van jelentkező, a mesében az a személy: Wendy, akihez szinte rögeszmésen ragaszkodik Péter.
A Pán Péter típusú egyén a sorskönyvi programozás következtében azért konzerválja a gyermeki létét, mert az jól ismert, biztonságos, és a későbbi életkorok valamiért rémisztőnek tűnnek számára. A Pán Péter szindróma abban tér el a az elhúzódó serdülőkor jelenségétől, hogy az érintettekben fel sem merül, hogy szeretnének felnőtté válni, felnőtt életmódot folytatni.  Ez persze nem zárja ki, hogy másik én-állapotában ne lenne felelősségvállaló!
Azokat az embereket, akik úgy érzik, egyáltalán nem sikerült felnőniük, és hogy egy felnőtt testébe zárt gyerekként kell élniük, gyakran kihasználták kiskorukban, akár szexuális zaklatásról van szó, akár lelki vagy testi fenyítésről, akár arról, hogy játék helyett csak dolgozniuk volt szabad. A túlzott gondoskodás, a szülők helytelen magatartása is okozhatja, így például ha minden problémát megoldanak helyette és minden konfliktust helyette vívnak meg. „Ne nőj fel!” parancs- többnyire édesanyától származik. Parentifikáció gyanús történet, ahol annyira szoros az anya-gyermek kapcsolat, ami kicsukja az egészséges, felnőtt párkapcsolatot, mind a két fél számára. Valójában, a mentális köldökzsinór nem lett elvágva. A szülő bűntudatot kelt! „Itt tudnál engem hagyni? Hát ezt érdemlem?” Ezért Péterünk nem tud hosszútávon elköteleződni. Legalábbis lélekben nem! Ettől még élhet házasságban! Ennek elsődleges jele, az igazi intimitás kerülése.
Jellemző még:
·         Alacsony érzelmi intelligencia.  Az érzelmi intelligencia az a képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Érzelmi intelligenciánk hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és tanulási, munkahelyi eredményességünkre is. Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény.
·         önbizalomhiány az alacsony fokú küzdési képesség a túlságosan zárt család a túl szorosan kötődő (gyermeküket mintegy kisajátítani vágyó) szülők is.
- Wendy- a “Gondoskodó anya/ Megmentő
Wendy-szindróma: azokra a nőkre használjuk, akik úgy viselkednek partnereikkel, illetve azokkal, akik közel állnak hozzájuk, mint az aggódó anyukák.
Jellemzők:
– folyamatosan törekednek arra, hogy partnerük minden igényét kielégítsék, – ha úgy érzik ebben kudarcot vallottak, bűntudat gyötri őket, – azt gondolják, hogy partnerük képtelen túlélni nélkülük, (holott „Péterük” gyakran – kényelmi szempontokat szem előtt tartva – egyszerűen nem szeretne felnőni és szembenézni a felnőttkor kihívásaival.) – rettegnek az elutasítástól és a kudarcoktól, – kórosan alacsony az önértékelésük, – gyakran érzik magukat magányosnak, (még akkor is, ha kapcsolatban élnek) – nincs megfelelően kialakult énképük, – személyiségük nem teljesen kiforrott, így sokszor saját véleményüket illetően is bizonytalanok, (például azzal kapcsolatban is, hogy mit szeretnek elérni az életben) – fontos számukra, hogy elfogadható képet alakítsanak ki magukról, – önbizalmuk nagyban függ mások elismerésétől.
·         A szülői rész domináns a személyiségben. Váltakozik a Kritikus és a Gondoskodó állapot. Szülői rész jellemzői: 1. Kritikus szülő: amit az egyén ellenőrzésre, irányításra, bírálatra és utasítások adására használ. Funkciója: normák, szabályok érvényesítése és az ellenőrzés. + védelmet és biztonságot jelent, túlzásai károkat okoznak - egy másik személy méltóságát sértő, leértékelő bírálat, eltúlzott kontroll, indokolatlan védelem, szabályok formális kezelése, önmaga és mások öncélú korlátozása. 2. Gondoskodó, jóságos szülő: magáról vagy másokról gondoskodik. +testi és szellemi táplálékot ad, vigasztal, segítséget nyújt, bátorítja az önálló cselekedetet, örül a sikernek - túltámogató, korlátlanul megengedő, felelősség hárító, a másik igényeit nem veszi figyelembe. Amikor a szülői rész a felnőttel csúszik össze az előítéletesség és a hiedelmek uralma a jellemző. Ha a gyermeki részt ki zárja, akkor öröm és játékosság nélküli életvitel jellemzi. Érzéketlen,előítéletes,merev,címkéző. Szülői programozottság uralja. Intimitástól fél!
·         Ne légy gyerek!- sorskönyvi parancs a szülőktől: Nincs engedély játékra, komolytalanságra, haszontalan időtöltésre. Alázatos, jó problémamegoldó, engedékeny, segítőkész. A szülő nem tud felnőni, tehát a gyereknek kell.
- Csingiling- a”Megmentő tündér”/ Jóbarát
Csingiling-szindróma, vagyis az a jelenség, mikor nem mer valaki fontos kérdésekben megnyilvánulni, és inkább kicsit butácskán adja elő magát, csak azért, hogy elkerülje a konfliktusokat. Viszont, ő tudja magáról milyen “különleges”! A mesében, Péter legjobb barátja Csingiling, egy közönséges tündér, aki gyakran féltékenyen védi a fiút. Tündérport használ, mikor segíti Pétert.
·         Ha a felnőtt részt kizárja, akkor döntésképtelenség jellemzi és szünetel a valóság észlelése.
·         Gyermeki részek dominánsak
Alkalmazkodói rész: kifejezi hogyan viszonyul az egyén a társadalmi elvárásokhoz, követelményekhez. Ily módon kerüli el a veszélyes dolgokat, elfogadtatja magát a világban. Alkalmazkodással védekezik, ha fenyegetést tapasztal.
- Alávetett, alárendelt gyermek: Az a viselkedés, mely révén a szülők követelményeinek majd társadalmi elvárásoknak való megfelelés, alárendelődés, a szabályok követése megvalósul. A szocializációhoz nélkülözhetetlen. Negatív része, ha valaki, akkor is alárendelődik, ha ezt semmi sem indokolja, pedig képes lenne maga is dönteni (áldozat szerep). - Szabad, természetes gyermeki rész : szabadon kifejezi érzéseit, igényeit, azt teszi, amihez kedve van, tekintet nélkül a belső szabályokra, korlátokra, elvárásokra. Független. Viselkedését vezérli: belső indítékok, pillanatnyi ötletek, kreatív fantázia. Feltétlenül kell a testi-lelki igények kielégítéséhez és az egészséges kapcsolatokhoz. Önérvényesítése kizárólagos, nincs tekintettel másokra.
·         Szerezz örömet!- szülői parancs Figyelmesség, szolgálat, együttműködés, szeretet vágy jellemzi. Rejtett üzenete: Ne törődj magaddal! Ne mondj semmit! Ne légy fontos! Ne különbözz!
·         Megmentő: Olyan személy, aki fölérendelt pozícióból ajánlja fel segítségét másoknak, azon vélekedése alapján, hogy “azok nem elég jók ahhoz, hogy segítsenek magukon” Azt érzi, hogy erős, győztes és mindenhez ért. Másokban hálát, lekötelezettséget, illetve dühöt produkál.


Ezek közül a karakterek közül, egyikre sem jellemző a felnőtt állapot, és még lehetne tovább fejtegetni ennek okát. (Amit majd a Tranzakciós tréningen meg is teszünk!)
Most gondold át, jellemző-e rád valamelyik karakter, és melyik szerepedben szoktad ezt a figurát használni! Írj magadnak listát erről!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése